Gyűjtemény: Petőfi Irodalmi Múzeum
Leltári szám: R.84.73.
Megnevezés: úti takaró, amelyet Ady kocsiútjai alkalmával használt
Állapot: erősen kopott, lyukas, stoppolt
Méret: H 160 Sz 145
Leírás: Dupla oldalú gyapjú úti takaró. Egyik oldala egyszínű sötétbarna, a másik oldala négyzetrácsos mintájú, piros, zöld, kék, fehér színű. Érmindszentről származik, anyaga: gyapjúszövet, 19. század vége.
Származás: Kaizler Miklós és Tóth Anikó, Ady Lajosné örökösei, 1957

Így zsoltárolt az Éj:

Ha olyan nagy volna a szived,
Hogy a Földet átöntené vérrel
És melegítné
Izzó, beteges dobogással,
Magyarul
Vagy nem tudom, micsoda nyelven
S miféle vér-ütéssel, özönnel,
Bárhogyan:

Akkor se tudnék.
Meleg párnát és takarót adni,
Akkor se tudnék
Vigasztalót sugni füledbe
S akkor se tudnék más lenni,
Mint Éj, Éj, Éjszaka.
(Az Éj zsoltára)

"Van egy verse, az rémlett fel bennem: 'Ha olyan nagy volna a szíved, hogy a Földet átöntené vérrel - akkor se tudnék meleg párnát és takarót adni, akkor se...'"
Dénes Zsófia: Élet helyett órák. 1939. 93.