Gyűjtemény: Petőfi Irodalmi Múzeum
Leltári szám: R.77.12.1-2.
Megnevezés: keresztelőpohár kiskanállal, melyet Ady Endre ajándékozott keresztlányának, Csighy Rozáliának 1911-ben
Állapot: ép
Méret: pohár: M 8 átm. 6,5 kiskanál: H 5,5
Leírás: A kiskanál feje faragott csont, ragasztva az ezüst nyélhez. A pohár felső részén körbefutó vonalas fríz masnikkal megszakítva, belső oldalán a perem alatt ezüstjel. "Csighy Rózsika kedves kis keresztlányomnak, Ady Endre, Páris 1911. január" felirattal.
Anyag: ezüst, csont
Származás: Csighy Rozáliától, Török Ferencnek, Ady Endre keresztapjának az unokájától, 1959
Édes Lajoskám,
írtam már kétszer nektek, de te nem írsz. A mai napon küldtem Csighy Sándor leánya, keresztleányom számára egy ezüstcsészét és -kanalat. A csészébe vésesd be a kislyány nevét, én nem emlékszem jól rá - talán Rózsika? Azután küldd el (persze kapartasd le az áreláruló papírokat róluk). Azután pedig írd meg, mennyi volt a vám, a vésés s az egyéb költség. Írj nekem! Én pihenőben s tervek között élek, de nem dolgozom. Egészségem tűrhető. Csókol Annussal egyetemben szerető
Endrétek
(Ady Lajosnak, Párizs, 1911. febr.)
"Adyék házasságából két fiú születik: Endre és Lajos. Mindkettőjüknek Török Ferenc és felesége a keresztszüleik. Édesanyám, Török Margit (Török Ferenc leánya) 1890-ben ment férjhez a királydaróci ref. lelkész fiához, Csighy Sándor nagydobronyi (Bereg megye) tanítóhoz. (szül.1867.) A házasságból hat gyermek született, a legidősebb e sorok írója, a legkisebb Róza, 1910. szept. 20-án született,akinek Ady Endre lett a keresztapja. Ez időtájt épp Párizsban tartózkodott. Az új kapcsolat megbecsülésének jeléül egy szép ezüstpoharat és ezüstbe foglalt elefántcsont kanalat küldött Algyógyra a keresztlányának."
KM. I. 1961. 205-206. Dr. Csighy Sándor: Érmindszenti Ady emlékek.
"Ady szinte naponként ellátogatott a parókiára, délutánonként is átjött, amikor nagyobb társaság volt együtt, s vidáman kártyáztak. Mi gyermekek azonban csak őt figyeltük, a beszédét, a mozdulatait. Hallottuk, hogy nagy költő, a fővárosban dolgozik, Párizsban is megfordult, s ez erősen felcsigázta érdeklődésünket és képzeletünket. Mindig volt hozzánk egy-egy kedves szava, s apró szolgálatainkat - cigarettavásárlás, verseinek a postára vitele - mindig megjutalmazta, ami nem utolsó szempont a cukorra éhes gyermeknépségnél. Nagy volt az örömünk, mikor jött velünk rablósdit játszani a templom körül. Szeretett nagyapámmal beszélgetni, gyönyörködött kertjében, gyümölcsfáiban, nagyanyám szép virágoskertjében. Nagyapám kiváló gyümölcskertész s méhész volt. Faiskolájáért a földművelésügyi miniszter 1894-ben első díjjal tüntette kik. Az Érmellék síkvidéki területein az ő buzgólkodása folytán szaporodtak el a nemesített gyümölcsfák.
Beszélgetéseik gyakran nagyapám kedvenc tartózkodási helyén, a kerti házban történtek. Nagyapám a karosszékben ül, pipájában a saját termelésű dohányt szívja, szemben vele a kereveten pihenő, Hölgy cigarettát szívó Endre. Beszélgetésük felöleli a politikát, a helyi problémákat, az élet nagy és apró kérdéseit. Endre hazamegy, és elmondja 'Édes'-nek, hogy egészen felfrissült, olyan jól elbeszélgetett a keresztapjával."
KM. I. 1961. 206-207. Dr. Csighy Sándor: Érmindszenti Ady-emlékek.