Gyűjtemény: Petőfi Irodalmi Múzeum
Leltári szám: R.82.113.1.
Megnevezés: Ady Endre szabadkőműves tarsolya
Állapot: kopott, csatja hiányos
Méret: H 21 Sz 13,5
Leírás: Boríték formájú, bőrből készült táska. Csattal záródó felhajtójára nyomva a tulajdonos és a hozzá tartozó szabadkőműves páholy neve: Ady Endre / Martinovics. 1912
Anyag: marhabőr, fém csat, aranyozás
Származás: Fenyő Miksa, 1970
Megjegyzés:
A leltári tétel első darabja minden kétséget kizáróan Ady Endréé volt. A 4., itt nem felsorolt tárgy egy szabadkőműves érem, amely tévesen van Ady Endre tulajdonának leltározva, mert a Könyves Kálmán páholyból származik. Minden valószínűség szerint az adományozóé, Fenyő Miksáé lehetett, mert ő az utóbbi páholy tagja volt. A 2-3. számú, szintén ehhez a tételhez tartozó szabadkőműves kesztyű irodalmi vonatkozása kétséges, lehet, hogy Adyé volt, lehet, hogy az adományozóé.
L. kézirattári gyarapodás 1/1970, amely csak a tarsolyt említi Ady relikviaként.

Genf városában gyönyörű és hatalmas szövetkezést pecsételtek meg a napokban. Ez a szövetkezés a világos fejű emberek szövetkezése. A világ szabadkőmívesei gyűltek össze Genfben s kimondták, hogy a nemzeti és állami eszme tiszteletben tartásával a jövőben szorosabb viszonyt tartanak fent a világ szabadkőmíves páholyai, hogy sikeresebben irányíthassák nagy emberi célokért folytatott küzdelmeiket.
A világ minden józanul és nemesebben gondolkozó emberének örömmel kell eltelnie a genfi szövetkezés hallatára. Szükségesebb időben nem is történhetett volna ez a szövetkezés. Nagy és ködös homályosság készül az emberiségre borulni.
(Szövetkezés a világosság nevében. Nagyváradi Napló 1902. szeptember 13.)

"Ady Endre felvétele. Értékes új láncszemet iktatott be a testvéri láncba a 'Martinovics' páholy Ady Endre személyében. A felavatás előtt Baracs Károly főmester t. magasan szárnyaló avatóbeszédében ecsetelte Ady Endre érdemeit, aki lankadatlanul, gánccsal, félreértéssel nem törődve, folytatja küzdelmeit az Uj Magyarországért.
Dr. Barta szónok t. költői gondolatokban gazdag beszédben, melyben Ady verseiből citált, üdvözölte az új testvért. A láncban Jászi Oszkár t. gyönyörű költeményét olvasta fel. A jövő felvilágosodott, egészséges társadalmát rajzolta le mesteri szavakkal és hirdette, hogy ennek a szép jövőnek mielőbb el kell érkeznie, ha testvéri láncunk ilyen fáradhatatlan, elszánt harcosokkal gyarapodik. Azután dr. Nagy Dezső, a 'Nemzeti' páholy főmestere üdvözölte páholya nevében a 'Martinovics' páholyt. A vakoláson Ady megköszönte a testvérek szíves fogadtatását. 'Hazajöttem a családomhoz - úgymond többek között - és ígérem, hogy hű
testvéretek leszek.' A felavató este, melyen a t. páholyok tagjai igen nagy számmal jelentek meg, felejthetetlen szép ünnep volt a magyar szabadkőművességnek."
Tiborc Zsigmond: Ady Endre felvétele a szabadkőműves páholyba. ITK 1960. 1. 71.

"A Martinovics-páholy vette föl tagjai közé, egészen kiváltságos és megtisztelő formájú szertartás keretében [1912. máj. 5-én]. A páholy munkáin azonban nem vett részt. Összesen is csak két ízben jelent meg a Podmaniczky utcai székházban, először felvétele, másodszor legény- és mesterfokba emelése alkalmából..."
Ady Lajos: Ady Endre. 1923. 182.

"Ifj. Bisztriczky Tibor édesanyja úgy hallotta, hogy Ady a szabadkőműves kesztyűjét néhány ilyen kultikus tárggyal együtt Adának ajándékozta. Ez furcsán ható hír, mert Ady szabadkőműves emléktárgyai Fenyő gyűjteményével kerültek a PIM relikviatárába. Adyt 1912. máj. 3-án avatták a Martinovics páholy tagjává, Ada pedig júniusban tartózkodott ismét a Városmajor szanatóriumban. E tárgyaknak és egyéb Ady-emlékeinek - levelek, fénykép, kézirat - sorsáról nem tudnak, Nagyanyjuk minden személyes emléktárgyát, levelezését gondosan dobozokba csomagolva hagyta hátra, jegyzetekkel, de Adytól és Adyról nincs köztük semmi."
KM. IV. 1990. 629. Mittay László: Ady városmajori szerelme, Ada.