Gyűjtemény: Petőfi Irodalmi Múzeum, Szatmár Megyei Múzeum, Szatmárnémeti
Leltári szám:
R.61.8.1-2. egy kék csésze aljjal,
R.61.8.3-4. R.84.76.1-2. két purpur csésze aljjal
55.806, 55.807 két purpur csésze
15.672, 15.660,
15.668, 15.662 négy purpur csészealj
15.669, 15.661 két kék csésze
15.671 egy kék csészealj
Megnevezés:: porcelán csészék aljjal az Ady család érmindszenti otthonából
Állapot: ép
Méret:
R.61.8.1. 55.806, 55.807 M 6,7 Sz 10 átm. 8,1/5,6
R.61.8.2. 15.671 M 1,9 Sz 14 átm. 14/7,6
R.61.8.3. R.84.76.1., 15.669, 15.661 M 5,4 Sz 11,7 átm. 9,8/5,6
R.61.8.4. R.84.76.2., 15.672, 15.660,
15.668, 15.662 M 2,1 Sz 13,9 átm. 13,9/6,7
Leírás:
R.61.8.1., 55.806, 55.807: Felfedő szélesedő csonka kúp-forma, porcelán csésze. Oldalfala függőleges bordák által formázott, szájának széle a bordák indulásánál enyhén hullámos. Feneke homorú. Oldalán függőleges szalagfül. Belső ajkain sorminta, külső és belső oldalán, a fülön, valamint a fenék belső oldalán kék, növényeket és növénytartókat ábrázoló díszítés.
R.61.8.2.,15.671: Porcelán kistányér. Belső oldalfala függőleges bordák által formázott, a perem széle a bordák indulásánál enyhén hullámos. Belső oldalát a perem széle alatt sorminta, peremét és lapos öblét kék, növényeket és növénytartókat ábrázoló díszítés. Fenekén gyári jelzet: CASKET JAPAN.
R.61.8.3. R.84.76.1.,15.669, 15.661: Felfelé szélesedő, ívelt oldalú, porcelán csésze, függőleges füllel, homorú talppal. Szájának széle és oldalfala a sűrű és finom függőleges bordázástól hullámos. A perem külső és belső oldalát sorminta, külső oldalát és a fület purpur (bíbor- vagy mályvaszín) növények díszítik.
R.61.8.4., R.84.76.2.,15.672, 15.660, 15.668, 15.662: Porcelán kistányér. A hullámos peremszéltől a sincig finom bordák futnak sugárirányban belső oldalán. A peremszél alatt sorminta, alatta purpur (bíbor- vagy mályvaszín) növények díszítik. Fenekén gyári jelzet: SPRING W.A.A. &. CO.
Anyag: levonóképes porcelán
Származás: Kaizler Miklós és Erney Lászlóné Tóth Anikó, Ady Lajosné örökösei, 1957
Megjegyzés:
Egy kék csésze aljjal és egy purpur színű csésze aljjal a PIM gyűjteményébe került Ady Lajosné hagyatékából, a két készlet többi, hiányosan meglévő darabjai Érmindszenten maradtak és a Szatmár Megyei Múzeum leltárához tartoznak.

- Eljön velem, kisasszony?
Belenézett a szemembe és eljött. Úgy szerettem volna kocsiba ültetni, reá szabatni drága, szép ruhákat, elmámorítani tüzes pezsgő borokkal. De csak egy csésze meleg teát adhattam neki s a lábára egy ócska sárcipőt. És nem csókoltam meg a kezét sem. Elment, és nem tudom, eszébe jutok-e vagy egyszer? Talán majd egyszer fog beszélni rólam pompás ruhában, pezsgős mámorban, amikor majd nem csak a kezét fogják csókolni. (Levél Párizsból. Szilágy 1904. március 3.)

"A Szalag utca meredeken a Vár felé emelkedő budai utcácska, ott lakott Ernő 1912 végétől a világháborús mozgósításig. Hosszú órákat töltött ott Ady, és jókedvűen, megelégedetten, mondhatnám: talán boldogan is segített az apró-cseprő házi tennivalókban, az asztalterítő levételében és összehajtogatásában, a teáscsészék kiosztásában, a rumosüveg dugójának kihúzásában. Előkereste annak a zeneműnek a kottáját, amelyet hallani szeretett volna, helyére rakott egy széken felejtett könyvet: otthon volt, úgy fogadták, mint az otthonhoz tartozót, és úgy is érezte, hogy az otthonhoz tartozik."
KM. III. 1987. 511. Bresztovszky Ede: Ady-mozaik.