Gyűjtemény: Szatmár Megyei Múzeum, Szatmárnémeti
Leltári szám: 15.761, 15.783
Megnevezés: váza (2 db) Érmindszenten az Ady-kúriában
Állapot: törött, hiányos
Méret: M 30,5 Sz 7,5x7,5
Leírás: A négyzet alakú talpazatból elvékonyodva fut fel a vázatest, az alsó sarkak élben találkoznak, amelyek végigfutnak a teljes vázatesten. Kehelyszerűen kissé kiszélesedik, az egyik alja zölddel színezett. Szecessziós formába préselt üvegváza, 19. sz. vége
Anyag: üveg
Származás: Ady Lajosné/Kovács Katalin/Papp Aurél, 1954-1957
(Románia Országos Levéltára Szatmár Megyei Igazgatóság. Aurel Popp személyi fondja, 31. sz., 47. cs.)
Sok évezres áloe-nemzedéknek
Első és utolsó virága,
Csodálatos ember-virág, én,
Lám, még mindig élek.
Bűnben s halálban kinyílt cifra fürtöm
Minden senki rabolja, tépi,
Készülnek buta mű-virágok
S én áldásom küldöm.
Viráguk Ura, titkos Erő, ámen.
Hervassz el engem, itt az óra
S erdődben többé ne nyíljon más,
Csak olcsó ciklámen.
Be szép, be bús, be átkos sorsot kaptam:
Vagyok egyetlen, szent virága
Halódva száz-száz csók-növénynek,
Kik éltek miattam.
S én mag nélkül halálra-szántan élek,
Engem mindenki megcibálhat.
Virágok Ura, be jó lenne
Elmúlni, de félek.
(Virág-fohász Virágok Urához)
"Nyílik az ajtó, bent vagyunk egy tágas nagy szobában, középen asztal, a sarokban ágy, az édesanya fekhelye...
Ebből nyílik két szoba, az egyik a kisebbik fiúé, Lajosé... A másik a költő szobája. Minden úgy van ma is, mint mikor utoljára járt itt. Az ágy fejénél babérkoszorú...
A kis éjjeli asztalkán Ady kötetek, rajta halotti maszkja. Két oldalt virágvázában élő virág...
A ház előtt lugas, ahol a költő szokott üldögélni, ha hazajött. Fedett lugas, oldalán léckerítés, befuttatva zölddel. Belül padok.
Ugyanabban a zöld lugasban ülünk, amelyben nyári estéken Ady Endre ült. A nádszék ma is megvan, amelyben olvasgatott. Kettő volt. Az egyik Bandié, a másik Lajosé...
Az Édes megmagyaráz mindent. Hol ült, mit csinált, ha hazajött, kikkel beszélgetett...
Tovább megyünk, át a kerten az udvar túlsó végibe. Itt a régi, kisebb lakás, nádas, kicsi ház, két szobából áll, a nagyobbikban, az utca felőliben született a költő...
Kis, földpadimentumos szoba, hófehérre meszelve, felül padlásgerenda, a falon Ady Endre elmosódó képe, jobb sarokban ágy...
Visszakerülünk ismét a nagyobb házba, ahol a költő megpihent, ha hazatért.
A falon itt is emléktábla - Kós Károly készítette - rajta ez a felírás:
Ezt az emléktáblát édes szüleinek,
Diósadi Ady Lőrincznek és Pásztor
Máriának arany lakodalma ünnepsége
Alkalmával emelték az erdélyi magyarok.
Érmindszenten 1924. július 2."
Vincze Géza: Ady lábanyomán. Kézirattöredék. Ráday Levéltár.