Gyűjtemény: Szatmár Megyei Múzeum, Szatmárnémeti
Leltári szám: 15.637
Megnevezés: falióra Érmindszenten az Ady-kúriában
Állapot: ép
Méret: H 39 Sz 19,5 M 94
Leírás: Feketére pácolt (eredetileg barna) fenyő korpuszra épített hárs óraháza faragott és esztergályozott díszítésű. Szerkezete sárgaréz és acél, óralapja zománcozott réz. Jelzete: Roth Alajos, Nagykároly,
1890-es évek.
Anyag: fenyő- és hársfa, acél, réz, bronz, zománc
Származás: Ady Lajosné/Kovács Katalin/Papp Aurél, 1954-1957
("Ez az óra Ady Lőrinc szobájában volt." Románia Országos Levéltára Szatmár Megyei Igazgatóság. Aurel Popp személyi fondja, 31. sz., 47. cs.)
Csak egy napig fáj minden fájás,
Huszonnégy óra s nem jön rosszabb,
De ez az egy nap egyre hosszabb.
Már hegyes karó minden óra,
Sötét vas-mázsák hullva, rengve
Verik a fájást a szivembe.
Tudom a kínnak múló sorsát
S olyan rövid volt egy nap eddig:
Víg elugrás bánattól kedvig.
Örülni is másként örültem,
Nemesebben, halkabban, jobban,
Holnapi könny a mosolyomban.
Szép, bölcs cserével cserélgettem
Kedvem torát és kedvem nászát,
E furcsa élet villanását.
Ma is tudom: huszonnégy óra
S rossz nap után már nem jön rosszabb,
Óh, de ez a nap egyre hosszabb.
(Egyre hosszabb napok)