Gyűjtemény: Petőfi Irodalmi Múzeum
Leltári szám: R.78.1.
Megnevezés: írószekreter Boncza Berta (Csinszka)szobájában a Veres Pálné utcában
Állapot: restaurált
Méret: M 182 Sz 125x61
Leírás: A hat oszloplábon álló, lapszerkezetű bútor alsó és felső elemből áll. Az alsó elemet három-három oldalsó és egy középső fiók, valamint az írólap fölé épített csekélyebb mélységű, hátratolt, két-két kisfiókos polcszakasz alkotja. A leemelhető felső szekrény négy-négy fióksorból és a középső fiókra épülő, félköríves tetővel záródó kétajtós, üvegezett, polcos vitrinből tevődik össze. Tetőpárkánya klasszikus profilozású, az oldalsó fióksorok feletti tetőszakaszon egy-egy oldalra nyíló fiók található, melyek a félköríves, középső tetőszakaszra nyúlnak. A bútor fenyő alapon tiszafa furnérozott, magasfénnyel politúrozott. Kulcscímei címerformára szabott rézlemezek, szögletes fogantyúi tiszafából készültek, historizáló, 1860 k.
Anyag: politúrozott, tiszafával furnérozott fenyő, tiszafa, sárgaréz lemez, síküveg
Származás: Nagy Zoltánné Kovács Mária, 1978

Kedves kis Húgom,
nagyon meglepett a kép (a postán összegyűrődött, s a bélyegütő megviselte), mert én ezt csak nagy formában ismertem. De ha akarja, küldök majd magának olyanból. Bizony én még mindig Grünben vagyok, holott egy hónap óta már csak fogy a nehezen megszerzett kis egészségem.
Unom, utálom ezt a fiók-Pestet, undok publikumát. Valószínű, hogy pár nap múlva itthagyom már a Bolondok Tornyát. Hova megyek innen, nem tudom, de valószínű, hogy arra
haza, maguk fele. Nagyon különös volt Pesten-léte hosszú hallgatása, gyanús hidegsége, mikor végre jelentkezett. Ám én már nagyon bölcsen viselem el az asszonyi kiszámíthatatlanságnak valamikor olyan kínzó átkát. Vajon fogom-e látni a nyáron magát? Változatlan szeretettel üdvözlöm az én kis, furcsa húgomat
Ady Endre
(Boncza Bertának, Mariagrün, 1913. jún.)

"Csinszka hajlékot épít, nem lankadó óhajtással, nemes energiával. Egész éven át. Dátumai vannak a fészekrakásnak.
Nem könnyű munka a közigazgatási lap kitelepítése a Veres Pálné-utcai lakásból; aztán a lakás fölújítása, átalakítása; meg aztán, a bolond életzivatarban, sorompókon át, katonákkal teli vonaton, a megkívántabb csucsai bútorok fölhordása; Csinszka egymaga vág neki az útnak, a finom szekretereket, ódon garnitúrákat fölerőszakolja Budapestre; hónapok ernyedetlen munkája pompázik már a pesti hajlékban; Csinszka megszerzi Léda arcképét, a családi képek mellé helyezi; még a szállodában laknak és csak amikor kész a "mű", vezeti Csinszka Ady Endrét az új otthonba.
A nagyszerű ajándék, asszonyának ez a finom, csöndesen fölajánlott szerelme, mélyen meghatotta Ady Endrét. Boldogan csodálkozott a hajlékban és barátainak egyre magyarázkodott a bútorairól s megcsillogott a hajdani gyermeki kedve, amint kihuzigálva előttük, mutogatta a szekreterek titkos fiókjait."
Révész Béla Ady trilogiája, 1935, 244.