Gyűjtemény: Petőfi Irodalmi Múzeum
Leltári szám: R.75.22.
Megnevezés: Boncza Berta (Csinszka) heverője a Veres Pálné utcai lakásban
Állapot: ép, kiegészített
Méret: M 42 H 200 Sz 150
Leírás: Lapszerkezetű bútor fenyő kereten, kihúzható ágyneműtartó fiókokkal, rugós kárpitozással, halványkék, szalagos virágmintás felső kárpittal, két, hengeres díszpárnával.
A párnákhoz és a heverőhöz az eredeti szövetet idéző, új kárpitozás és huzat készült, 1905 k.
Anyag: kárpitozott fenyő, fémfogantyú
Származás: Márffy Ödönné, 1975

Nézz, Drágám, kincseimre,
Lázáros, szomorú nincseimre,
Nézz egy hű, igaz élet sorsára
S őszülő tincseimre.

Nem mentem erre-arra,
Búsan büszke voltam a magyarra
S ezért is, hajh, sokszor kerültem
Sok hajhra, jajra, bajra.

Jó voltam szerelemben:
Egy Isten sem gondolhatná szebben,
Ahogy én gyermekül elgondoltam
S nézz lázban, vérben, sebben.

Ha te nem jöttél vóna,
Ma már tán panaszló szám se szólna
S gúnyolói hivő életeknek
Raknak a koporsóba.

Nézz, Drágám, rám szeretve,
Téged találtalak menekedve
S ha van még kedv ez aljas világban:
Te vagy a szívem kedve.

Nézz, Drágám, kincseimre,
Lázáros, szomorú nincseimre
S legyenek neked sötétek, ifjak:
Őszülő tincseimre.
(Nézz, drágám, kincseimre)

"Az én szobám rózsaszín és lila - szóval matt. Lesz benne egy nagy, sokfiókos, könyvrekeszes és íróasztalos régi szekreter. Egy nagy karosszék, virágos brokát. Egy kis munkaasztal, egy nagy szekrény, egy álló toilette-tükör, egy toilette és - egy - régi óriás kettőságy, ami nappal díványszerűen vetődik be és sok-sok színes párna van rajta.
Itt sincs plafonvilágítás, csak egy nagyon szép, virágos ernyőjű, régi rokokó talpaslámpa. A függönyök fehérek, vitrázsok lenbatisztból - széles, aprókötésű törpés filet kézibetéttel.
Kevés kép a falon, kevés ezüst és kevés porcelán a szobákba, s a földön kevés, de szép szőnyegek. A parketten egyszínű vastag halinaposztó."
Boncza Berta (Csinszka)levele Baróti Máriának, Csucsa, 1917. március 23. In. Irodalomtörténet. 1977. 4. 956. 

"Most már még az otthoni dolgok felhozása van hátra. Senkitől nem engedek tanácsolni semmit. Bandit Gyurkáékhoz berakom s én a legveszedelmesebb közlekedési, utazási és csomagfelhozatali időkben egymagam megjárom a bizonytalan utat s nyolc - vagy 10 - bútorszállító ládával, rengeteg törékeny holmival s a még járni sem tudó kis Vonyicával megúszom a dolgot. Állomásnál Bandi vár - gyerekesen boldog. Székünk nincs, de van egy nagy díványunk, azon lakunk - első vacsora otthon - a szamováron főzünk tojást mert a gázhoz nem értünk. Gyönyörű napok."
Vitályos László: Ady-Léda-Csinszka. 1977. 68.

"Ha Bandihoz olyan vendégek érkeztek, akik őt nem érdekelték, vagy egyébként foglalta el valami - Csinszka gyorsan kézen fogott és vitt magával a szobájába. Az ő díványán ülve vagy heverve megindult azután a külön beszélgetés."
Dénes Zsófia: Élet helyett órák. 1940. 254.

"Most a Bandinak a díványán alszom priznicből priznicbe rakom éjszakáról éjszakára, hol jobban van, hol visszaesik, a láz kínozza."
Vitályos László: Ady-Léda-Csinszka. 1977. 72.