Gyűjtemény: Petőfi Irodalmi Múzeum
Leltári szám: R.75.31.
Megnevezés: terítő Ady Endre és Boncza Berta (Csinszka) Veres Pálné utcai lakásában
Állapot: széle egy helyen kicsit megbomlott, foltos, stoppolt
Méret: H 49 Sz 33
Leírás: Terítőnek vagy tálalókendőnek átalakított hímzett lepedőszél. Fehér pamutvászon, egyik hosszanti oldalán azsúrral, a többin egyszerűen visszaszegve. Hosszanti oldalával párhuzamosan a főmintában fehérhímzéses keretben apró vagdalásos technikájú virágfejek. A mesterke sávban alatta és felette fehér laposöltéssel hímzett apró levelek, 19-20. század fordulója.
Anyag: pamutvászon, pamutfonal
Származás: Márffy Ödönné, 1975
Megjegyzés: Valószínűleg Csucsáról származik.

Édes kicsi húgom,
levele késve jött át ide, a hotelbe a Nyugat-tól, s most sietve s muszájból ceruzával kell írnom.
Akármilyen boldog volnék, ha most, végre, ilyen kedves módon láthatnám, sajnos ezt is, erdélyi utamat is gátolják apró, kínos kötelezettségek, más elígérkezések, írnivalók s három-négy nap óta tartó ideges elfáradásom. Bízom a sorsban, bízom abban a babonás hitemben,
hogy nekünk hamarosan találkozni kell. Nyolc-tíz nap múlva adódhatik talán még magának hasonló alkalom s hozzám való kedvessége se múlik el egészen. Az ősz is - higgyük - most
már napról napra még szebb, színesebb s édesen szomorítóbb lesz. Úgy gondolok magára, mint talán egyetlen valakire, aki tisztán s igazán jó hozzám. Találkozni fogunk, ha lehetne,
már vonaton ülnék.
Nagy szeretettel üdvözli kishúgát
a bátyja
(Boncza Bertának, Budapest, 1913. szept. 24.)

"A negyvennyolcas forradalom parasztlázadása áldozatul vette Boncza Elekék életét. Otthonukat földúlták, s három kis gyerekük árván maradt, közülük a legidősebb is alig volt kilenc esztendős. A menekülés borzalmaiban életük, vagyonuk, családi írásaik odavesztek Boncza Elekéknek s valóságos csoda történt, amikor a védtelen gyerekek életét megmentette a gondviselés. Boncza Elek néhány levelét, Boncza Elekné egy-két apró emlékét megőrzött ereklyeként adták vissza később az árváknak távoli rokonok. Ezek az apró emlékek, kézimunkák, jegyzetek és levelezések sokkal később, a csucsai ház padlásán, egy láda fenekéről kerültek a kezünkbe, amikor Ady Endrével ott kutattunk, 1917 nyarán."
Csinszka: Életem könyve. 1990. 55.