Gyűjtemény: Petőfi Irodalmi Múzeum
Leltári szám: R.61.1.1-3.
Megnevezés: falióra az Ady család érmindszenti otthonából
Állapot: hiányos
Méret: M 25 Sz 18 H 11
Leírás: Ingagátlású, kétmutatós, ütőműves falióra. Előlapja porcelánból, tokja fából, szerkezete sárgarézből készült. A tokot oldalain egy-egy vörösre festett nyitható lap zárja. Ívesen felmagasodó hátsó lapján kerek akasztó lyuk. Számlapja fehér színű, fekete osztással és római számokkal. Az előlap domborított, alapszíne fehér, széle formált, göcsörtös fákat mintáz. Elszórtan zöld levelek és különböző termések (alma és makk) díszítik. A tetején egy vízszintes bordó vonallal leválasztott oromdíszben puskát tartó vadász, az alján két nyúl. A számlap körül egymásba fűzött fehér és aranyozott kalászok. Inga, lánc és két toboz alakú vas súly tartozik hozzá. Kismutatója hiányzik. Az óraház egyik ajtaján ütött jelzés: 46 *, és ceruzás felirat: Kázler László Kis Károl 1 20.
Anyag: fa, réz, vas, porcelán
Származás: Kaizler Miklós és Tóth Anikó, Ady Lajosné örökösei, 1957
("Régi, egyszerű, két kölöncös fali ingaóra. Lapja krémszínű, festve tarka virágokkal. Egyike a legrégibb családi emlékeknek." Románia Országos Levéltára Szatmár Megyei Igazgatóság. Aurel Popp személyi fondja, 31. sz., 47. cs.)

A Halál: apró vérfolt,
Egy rosszul járó óra,
Ezerfelé ugrándozik,
Ezerfelé mutat, int
Ezer bolond mutatója.
(A menekülő Élet)

Három kis szobából állott a lakás. Néhány bútordarab még megmaradt azok közül, amelyet a poéta használt. Kegyeletes kezek őriznek egy faliórát például, mely abban a pillanatban állott meg, amelyben Béranger utolsót lélekzett. A lerombolt ház helyébe palota épül, melyet emléktáblával fognak megjelölni.
(Béranger házát lerombolják. Budapesti Hírlap 1904. augusztus 8.)

"Ady Lőrinc háza a temetővel szomszédos. Udvaruk elég nagy, kopár, kevés melléképülettel. Pásztor Mária harmincöt hold földet hozott a házhoz, azt a bizonyos "bence-dűlői" harmincöt holdat. Az igazság az, hogy a termésük bőven elfért volna a két szobából álló lakásukban, a tornácon álló hombárban. Istállójuk a két tehénkének szűk, de a nehéz téli időben meleget adó. Kevés majorságuk mindig volt, mert úgy emlékszem Mari nénire, hogy mindig hozott valamit kék kötényében, tojást vagy két krumplit a kertből. Lőrinc bátyánk és Mari néni paraszt gúnyában jártak, s csak vasárnaponként öltözködtek ünneplőjükbe. Úgy, mint a többi kurtanemes, mint a többi dolgozó ember falun..."
KM. I. 1961. 149. Papp Aurél: Otthon, Érmindszenten.