Ady Endre tárgyi emlékei

"Úgy élhetnél itt mint egy kis vagy ha úgy tetszik, egy nagy isten. Úszhatsz, fogyhatsz, hízhatsz, ehetsz, sétálhatsz, mindezt csekély 12 márkáért, sőt belefordulhatsz a tóba mint jó magam csónakból - és még ezért sem kell külön díjat fizetned. Sütheted magad a nappal, falhatod a holdvilágot, járhatsz mezítláb - sandalban ingben vagy ing nélkül."
Brüll Berta levele Ady Endrének, Chiemsee-Sanatorumból Érmindszentre, 1911. szeptember. 1. MTAKK K 6/26

"A Koronaherceg ucca 6. számú lakás - egy régi belvárosi ház első emeletén - valósággal második otthonává lett 1911/12-ben. Lakni a Magyar Királyban lakott ekkoriban, de oda csak hálni járt el. Ha délben felkelt, lehajtatott az én Csáky uccai lakásomra, pár falatot (a szó teljes értelmében pár falatot) ebédelt, s aztán visszakocsizott a Belvárosba. A Hatvanyék (helyesebben: a 'Deutsch Ig. és fia' cég) házában, a Mérleg u. 9. alatt volt ekkoriban a Nyugat szerkesztősége, s a részvénytársaság irodája. Ha itt elintézte dolgait, Bertához ment s késő estig ott tanyázott. Külön szobája, telefonja volt itt, s a pamlagon heverészve csöndes borozgatás közben végigtelefonálta összes pesti ismerőseit."
Ady Lajos: Ady Endre. 1923. 150.

"Aztán Pestre jött Bubihoz [Brüll Bertához], akinek kalapszalonja volt a Koronaherceg utcában. Ott ültünk a kalapok között, a lányok már elmentek, intim, kedves lakás volt. Oda eljött Ady, nagy meglepetés. Alázatosan meghajolt, idegesen, csupa zsén, hetykeség, beismerés. A hangulat megjavult, mert Adél asszony kedvesen beszélt vele, aztán kiküldtek minket, átöltöztek, vacsorát hozattak. Ady hamar elment, én lekísértem, a kocsira felült, a kocsi mögött álltam, s megsimogattam a fejét. Hátrafordult s integetett, részint komolyan, részben tréfásan a botjával. Én utána kiáltottam: Ady! Ady!
Ezután történt Ady szakítása..."
KM. III. 1987. 247. Szűts Dezső: Léda levelei.

"Budán, a Déli Vasút mellett húzódó csendes Királyhágó ucca egyik polgári egyszerűséggel berendezett lakásában néhány nap múlva árverést tartanak. Ezen az árverésen többek között egy íróasztal, egy könyvszekrény, egy kerevet és két fotőj kerülnek az árverező kalapácsa alá. A lakásban Ady Endre múzsájának, Léda asszonynak nőtestvérei: Brüll Berta és Brüll Margit laknak, a bútorok pedig - Ady Endrének voltak megszokott kedves bútordarabjai.
- Kispolgári eset a mi történetünk, - mondja csendes beletörődéssel Brüll Berta. - Szegény nővérem, Margit megbetegedett, szívasztmája van és a gyógykezeltetés nagyon sok pénzt emészt fel. Így hát, mint ez nagyon sok pesti családnál megtörténik, mi se tudtunk pontosan házbért fizetni. Most tehát - egy kézmozdulattal végigmutat az öreg bútorokon - száznégy pengő lakbérhátralék miatt árverést tűztek ki ellenünk. Ezeket a bútorokat sajnálom a legjobban, mert valósággal hozzáforrtak annak idején Ady Endre személyéhez.
A masszív, nagy, sötétbarna íróasztalon könyvek, újságok fekszenek.
- Emellett az íróasztal mellett írta Ady Endre a legtöbb olyan versét, amely Budapesten készült.
Abban a könyvszekrényben csak az ő holmijai voltak. Könyvei, jegyzetei, nagy halom kéziratpapirosa; kivágott kritikák, újságszemelvények. És ha ebéd után lepihent, ezen a kereveten szívta el napi, legalább hetven cigarettáját. Ady, a Léda-időkben, ha Pesten járt, ezek között a bútorok között töltötte legtöbb idejét. Itt tudott dolgozni a legnyugodtabban és sokszor mondotta, hogy otthona a mi házunk. Hogy ezeket a bútorokat elfoglalta magának és sajátjának érez minden egyes darabot.
- A könyvszekrényből most érdekes, barnafátylas, fakuló fényképek kerülnek elő. Aztán levelek is, de ezeket nemigen fogja kíváncsi szem elolvasni.
- Sajnálom ezeket a bútorokat, - mondja szomorú csendességgel Brüll Berta. - Mi már ereklyéket láttunk bennük. De hát fizetni kell és most már talán csak arra leszek kíváncsi, hogy ki lesz az, aki az árverésen megveszi Ady Endre egykori kedvelt íróasztalát.
Vajon ki fog a 'Vér és Arany' költőjének asztalán számlákat vagy családi leveleket írni?"
Elárverezik Ady Endre könyvszekrényét és íróasztalát Léda nővéreinek budai lakásán. Pesti Napló 1938. augusztus 5.