Gyűjtemény: Petőfi Irodalmi Múzeum
Leltári szám: R. 75.25.
Megnevezés: Boncza Berta (Csinszka) ágytakarónak használt szőnyege a Veres Pálné utcai lakásban
Állapot: restaurált
Méret: H 263 Sz 100
Leírás: Kék, bordó és barna gyapjúból gördesz csomózással készült szőnyeg. Széle szövött. A 16. századi klasszikus Holbein szőnyegek kései változata kisebb mintával, Kelet-Anatólia (Törökország), Erzindzsán, 19. század vége.
(A török csomózást gördesz csomózásnak is szokták nevezni, vagyis a fonalat duplán hurkolják a felvetőszálak köré.
A Holbein szőnyeg nevét onnan kapta, hogy a 16. századi festők, főképp ifj. Hans Holbein festményein fordul elő.)
Anyag: gyapjú
Származás: Márffy Ödönné, 1975

"Októberre végül az örökséget szabad rendelkezésre nyerte meg sógornőm s ekkor fel is utaznak Pestre. Pénzük most már bőven van. Nem is a Bandi régi, kedves öreg hoteljébe, a Magyar Királyba szállanak, hanem a Vadászkürtbe. Feljövetelük voltaképpeni célja az volt, hogy a Boncza pesti lakását átvegyék s némi bútorpótlásokkal a maguk számára használhatóvá tegyék. Ez a háromszobás helyiség (a Veres Pálné utca 4. számú ház I. emeletén) ugyanis csak részben volt lakásnak berendezve, felerészben a Boncza lapjának, a Magyar Közigazgatásnak a szerkesztősége és kiadóhivatala helyezkedett el benne. Sógornőm azonban később másként döntött: az atyja mindennemű bútorait eladván, elhatározta, hogy csupa régi, művészi bútorokból teljesen újonnan rendezi be a lakásukat. Bandi ennek a tervnek ellene volt. A stílusos, régi bútorokat ugyan ő is szerette, de lakószobában inkább szívelte a művészi, s egyben komfortot is nyújtó modern bútorokat. Itt azonban nem csak ízlésbeli differenciáról volt szól, hanem a kérdés anyagi részéről is. A teljes berendezkedés előreláthatólag többszázezres kiadásokat jelentett, tehát teljes felemésztését az örökség mobil részének (a készpénznek és a részvényeknek), amely akkori értékelés szerint mintegy 400 ezer koronát tehetett ki. A Bandi akarata az volt, hogy az ipa bútoraiból mindazt, ami fölhasználható, tartsák meg s a még szükséges bútordarabokat pedig szállíttassák fel Csucsáról, ahol mintegy 10-12 berendezett szoba állt feleslegesen rendelkezésre.
Sógornőm azonban hajthatatlan volt. Ő művészi értékű és hangulatú, s amellett az egyéniségét is visszatükröző otthont akart és csakugyan fáradhatatlanul, példás buzgalommal járta heteken át a régiségkereskedéseket. El kell ismerni, hogy néhány hét alatt sok ízléssel és szerencsés invencióval igazán stílusos, artisztikus otthont varázsolt a Veres Pálné u. 4. sz. lakásukból."
Ady Lajos: Ady Endre. 1923. 217-218.