Gyűjtemény: Petőfi Irodalmi Múzeum
Leltári szám: R.75.24.
Megnevezés: Ady Endre takarója a Veres Pálné utcai lakásban
Állapot: foltosan kopott, hullik a szőre
Méret: H 150 Sz 112
Leírás: Szürkés-zöldes színű minta nélküli rövid szőrű takaró. A csíkok a gyűrődés miatt keletkeztek, 20. század első fele.
Anyag: műszál
Származás: Márffy Ödönné, 1975

Hát ahogyan a csodák jönnek,
Úgy írtam megint ezt a könyvet.

Se nem magamnak és se másnak:
Talán egy szép föltámadásnak.

Se nem harcnak, se nem békének:
Édes anyám halott nénjének.

Ő tudta, látta, vélte, hitte,
Hogy ez a világ legszebbikje.

És úgy halt meg, hogy azt se tudta:
Mi lesz itt az okosság útja.

S ha késlekedik az okosság,
Nem poéta fajták okozzák.

Jönnek rendjei a csodáknak,
Kiket eddig tán meg se láttak.

Jönnek mindenek, jönnek, jönnek,
De a hiteim elköszönnek.
(Hát ahogyan a csodák jönnek)

"Ady, ha vendéget vár, olykor rendes utcai öltönybe bújik - bár sétára egészen ritkán kerül már csak sor. De hétköznapokon is jól fest háziköntösében: kitűnő divatcég teveszőr-'pizsamája'. Ez puha és meleg, simul az alakjához, nem feszélyezi. Amúgy is, ha fenn van, többnyire a pamlagon hever. Mellette fröccs, rengeteg napilap, folyóirat, orvosságos-doboz. Fölötte füstfelhő. Még mindig csak olcsó cigarettát szív, még mindig keveset hozat csak. S még kevesebbet eszik. Vannak teljesen friss és vidám napjai. Olyankor évődik s tréfásan udvarol egy-egy látogatóba jött szépasszonynak. De a régi kedvek, vágyak, korcsmázó örömök ezen a tavaszon már nem időszerűek nála."
Ady Lajosné: Az ismeretlen Ady. 1942. 364.

"Adyék már beköltöztek a Veres Pálné utcai szép lakásba, és arra vivő utaimon nemegyszer felütöttem magam előzetes bejelentés nélkül is hozzájuk...Mintha akkor bíbelődött volna Ady A halottak élén korrektúráival. Büszke volt teveszőr házikabátjára, és szemmel láthatólag jól érezte magát a lakásban."
KM. V. 1993. 601. Szentimrei Jenő: Néhány találkozás Ady Endrével.