Gyűjtemény: Szatmár Megyei Múzeum, Szatmárnémeti
Leltári szám: 15.638
Megnevezés: cserépkályha Érmindszenten az Ady-kúriában
Állapot: kopott
Méret: M 280 H 84 Sz 72 
Leírás: Négyszögletes, átvezető párkányos talapzaton áll, három csempesoros tűztér adagoló és tisztító ajtóval. Rozettás csempével zárt, oldalsó tisztítónyílása felett négy sor csempe magas a füsttér. Erre épül a szecessziós levéldíszes, közepén körívesen magasított, tagozatos párkánnyal zárt fríz. Magasfényű, elefántcsont színű ón mázzal, 19. sz. vége-20. sz. eleje.
Márkajelzés: oldalsó tisztító rozettájára írva: Eperjesi Népbank Kályhagyára
Anyag: ónmázas kerámia, krómozott öntöttvas ajtókkal
Származás: Ady Lajosné/Kovács Katalin/Papp Aurél, 1954-1957
("Ady Lőrinc szobájában a kúriában van." Románia Országos Levéltára Szatmár Megyei Igazgatóság. Aurel Popp személyi fondja, 31. sz., 47. cs.)

Hunytán, fogytán van már a tűz.
Orv galyakat nem tudok szedni:
Megtanulom: milyen öröm
Dideregni.

Fagyot lihegnek jég-hazák
Felém, az én szegény fejemre
És én meleget kacagok
Dideregve.

Tűz nélkül is majd tüzelek,
Engem nem olt ki semmi, semmi.
Gyertek hozzám, tanuljatok
Dideregni.
(Égő tűzben dideregve)

"Egyébként itt állt, ebben a tágas szobában, a bejárattól balra, hosszant a fal mellett, anyámék két ágya, egyik a másik után. A jobbfal mentén pedig fehérneműs és ruhaszekrény: csupa szerény, fényezett bútor - s megbecsült régiség csak egy: a berakásos fiókosszekrény a bejárati ajtóval szemben nyíló rácsos kerti ablak jobboldalán."
Ady Lajosné: Az ismeretlen Ady. 1942. 21.